Gyöngyöshalász

A közel 35 ezer lakosú város a Mátra hegység déli lábánál fekszik. A megye második legnagyobb városát a Mátra kapujának is nevezik. Hozzá tartozik az ország legmagasabb csúcsa, az 1015 m magas Ké­kes.(Településrészei: Mátra­füred, Kékestetö. Mátraháza). 1334-ben Károly Róbert uralkodó földesúri mezővárossá nyilvánította. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át a plébánia­teA Nyugati-Mátra alján, Gyöngyöstől 4 km-re délre találjuk a települést. Közúton Gyöngyösről közelíthető meg, és a legközelebbi vasútállomás is Gyöngyösön található. A 2650 lakosú település közlekedési adottságai jelentősen javultak az M3-as autópálya átadásával. Halaz néven 1267-ben említi egy oklevél. A településen az élet valószínűleg csak a honfoglalás után kezdett kialakulni. A Mátraalja többi településéhez hasonlóan ezt is az Aba nemzetség szállta meg. Többnyire jobbágyok és zsellérek lakták. A falu megélhetésében már a XVI. századtól jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és bortermelés. A község határában Malomárok elnevezés őrzi annak emlékét, hogy több malom is működött itt. 1711-ben építették későbarokk stílusú templomát, amelynek berendezéséhez felhasználták a feloszlott egri trinitárius konvent templomának padjait is. A falu határában található az 1794-ben épített kápolna, amelyet a Kármelhelyi Boldogasszony tiszteletére emeltek, és később búcsújáró hely lett. 1800 körül építették a klasszicista stílusú Hanisz-kúriát. A falu ma is borairól nevezetes elsősorban.
www.gyongyoshalasz.hu