Települések

Abasár

A községet 1901-ig Sár, majd attól kezdve Abasár néven jegyzik. A Keleti-Mátraalján, Gyöngyöstől 9 km-re északkeletre fekszik. A település névadója az Aba nemzetség. A hagyomány szerint itt alapított monostort és apátságot a bencések számára Aba Sámuel király 1042¬-ben. A falu határában található a természetföldrajzi kuriozitás, a Tatármező, amely a jégkorszakból visszamaradt jégfolyások területe. Első írásos említése 1261-ben történt Saar névalakban. (Ezért Saári Közösségi Ház és Könyvtár a közművelődési intézmény neve). Sár zsellérfalu volt 1848-ig. A szőlőművelés és a bortermelés mellett a pálinkafőzés és a malomipar biztosította a lakosság megélhetését. A falu méltán híres ma is az oltványkészítésére, borászatára (Abasári Olaszrizling), szőlőművelésére. Római katolikus templomát kőtemplomként említik, amelyet több ízben restauráltak és bővítettek napjainkig. A település műemlékei szorosan kötődnek Aba Sámuel nevéhez. A templom előtt áll Aba Sámuel király egész alakos bronzból készült szobra. A XVIII. század végén a Baldácsi család kastélyt építtetett, majd azt a pincesort is, amelynek lejárójában található Aba Sámuel állítólagos sziklába vájt sírja. Emléktábla őrzi ezt a helyet. A XVIII. században épült Kapás-házban 1981-ben nyitották meg a táj szőlőművelését bemutató kiállítást. A műemléképületben láthatók: az egyedülállóan ritka szőlőművelő eszközkészlet a középkorból és a nemzetiségi monostor emlékei. A település II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása alkalmából emelte a Meg nem születettek emlékművét. 2013-ban alakította ki az önkormányzat az ún. tematikus utat, ahol a látogatók az ezeréves Kővágói pincesoron vezető sétaúton található felújított kutakat tekinthetik meg. Az egykor itt állomásozott harckocsiezred emlékére 2014-ben emlékművet állítottak a „Tiszti lakótelep” közelében.

A község honlapja: www.abasar.hu