Települések

A település a Déli-Mátrában van, Gyöngyöstől 7 km-re északra. A majdnem 2600 lakosú helység közúton érhető el. Gyöngyösön található a legközelebbi vasútállomás. Későbronzkori leletek bizonyítják, hogy a környéken régóta élnek emberek. 1275-ben említi először írás Tharian major és minor névalakban. 1461és 1570 között mezővaros volt. A falu gazdálkodásának alapját a szőlő- és bortermelés mellett a kőbányászat jelentette. 1770-től működik a faluban téglaégető. Látnivalói között szerepel a barokk stílusú műemlék jellegű templom, amelyet 1772-ben fejeztek be. Említést érdemel a községhez tartozó Fajzatpusztán található klasszicista Almási-kúria. A kastély körül elterülő angolkert természetvédelmi terület. A ma is szállodaként működő sósréti vadászkastély parkja igazi botanikai élményt kínál. Minden évben sok vendég – köztük külföldi vadászok – fordul itt meg, Nem feledkezhetünk meg az 1740-ben Haller Sámuel tábornok parancsára vájt 542 m hosszú borospincéről, melynek előcsarnokában a szőlő- és bor­termeléssel összefüggő kiállítás látható. Igazi élményt jelent a hordókkal teli pince meglátogatása, amelyet a borkóstolás tesz teljessé. 78 kereskedelmi szálláshely segíti az idegenforgalmat.

A Mátra déli lejtőjén, Gyöngyöstől 8 km-re ÉNy-É-i irányban találjuk az 1600 lakosú települést. Csak alsóbbrendű közúton közelíthető meg Gyöngyösről, és a legközelebbi vasútállomás is itt található. A XIII. századtól ismert település a török hódoltság idején elnép­telenedett. A XVII. században újra lakott településsé vált. A falu életében jelentős szerepet játszott középkori eredetű ércbányászata, valamint a szőlő- és bortermelés. Nemesfém bányászata 1986-ig tartott, amikor bezárták a bányaüzemet. 1996-tól egy kanadai vál­lalkozó kapott 4 évre szóló kutatási engedélyt a terület aranykincsének felderítésére. A bányászatra utalnak a település földrajzi nevei: Aranyos-bérc, Aranybánya-folyás. A településnek kőlelőhelye is van. A lakosság fő foglakozása ma is a szőlőművelés. A környéken kitűnő csemege és borszótő terem. A község egyik legfőbb látnivalója a plébániatemploma, amely 1332-ben épült és amelyet a XVIII. század elején elpusztulta után helyreállítottak és bővítettek. A faluban élt Bajza József, a reformkor jeles költője, akinek emlékét egykori háza őrzi.

A közel 35 ezer lakosú város a Mátra hegység déli lábánál fekszik. A megye második legnagyobb városát a Mátra kapujának is nevezik. Hozzá tartozik az ország legmagasabb csúcsa, az 1015 m magas Ké­kes.(Településrészei: Mátra­füred, Kékestetö. Mátraháza). 1334-ben Károly Róbert uralkodó földesúri mezővárossá nyilvánította. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át a plébánia­teA Nyugati-Mátra alján, Gyöngyöstől 4 km-re délre találjuk a települést. Közúton Gyöngyösről közelíthető meg, és a legközelebbi vasútállomás is Gyöngyösön található. A 2650 lakosú település közlekedési adottságai jelentősen javultak az M3-as autópálya átadásával. Halaz néven 1267-ben említi egy oklevél. A településen az élet valószínűleg csak a honfoglalás után kezdett kialakulni. A Mátraalja többi településéhez hasonlóan ezt is az Aba nemzetség szállta meg. Többnyire jobbágyok és zsellérek lakták. A falu megélhetésében már a XVI. századtól jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és bortermelés. A község határában Malomárok elnevezés őrzi annak emlékét, hogy több malom is működött itt. 1711-ben építették későbarokk stílusú templomát, amelynek berendezéséhez felhasználták a feloszlott egri trinitárius konvent templomának padjait is. A falu határában található az 1794-ben épített kápolna, amelyet a Kármelhelyi Boldogasszony tiszteletére emeltek, és később búcsújáró hely lett. 1800 körül építették a klasszicista stílusú Hanisz-kúriát. A falu ma is borairól nevezetes elsősorban.
www.gyongyoshalasz.hu

A közel 35 ezer lakosú város a Mátra hegység déli lábánál fekszik. A megye második legnagyobb városát a Mátra kapujának is nevezik. Hozzá tartozik az ország legmagasabb csúcsa, az 1015 m magas Ké­kes.(Településrészei: Mátra­füred, Kékestetö. Mátraháza). 1334-ben Károly Róbert uralkodó földesúri mezővárossá nyilvánította. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át a plébánia­templomát. A gazdag patrónusok, a szorgos kereskedők, az iparosok, a szőlőtermelők a templomokat csodálatos ötvös­tárgyakkal látták el, amelyeket ma a Szent Korona Házában lehet megtekinteni. A török utáni újjáépítés után barokk stílusban újultak meg a templomok, megépült az Orczy-kastély, amely jelenleg a Mátra Múzeum központi épülete. A műemlékekben gazdag település az 1917­es rettenetes tűzvész után szinte a mai formájában született ujjá. A belváros arculatát a gyakori tüzek ellenére az egyházi épületek határozzák meg. Közülük kiemelkedik a Szent Bertalan, vagy Nagytemplom. Gyöngyös különleges építészeti színfoltja az északi határban, a Farkasmály aljában vájt és épített pincesor. A varosnak évszázadok óta erőssége a vendéglátás. Az utóbbi években nőtt a magán és társasági vendéglátóhelyek száma Gyöngyösön is és a mátrai településeken is. Szállodái, a Mátra Szálló, Opál hotel, Avar Hotel, Pagoda Hotel, Ózon Hotel, valamint a Sás-tói kemping mellett a panziók, éttermek, kisvendéglők száma 38, a kiskocsmáké 16, a cukrászdáké és kifőzdéké 10-10. Élénk zöldség és gyümölcs piaca mellett forgalmasak bevásárlóközpontjaik is.

A város honlapja>> gyongyos.hu

A Keleti-Mátraalján, Gyöngyöstől északkeletre fekvő több, mint 2200 lakosú település közúton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Ludas a Budapest-Miskolc vonalon. A falut a XIII. században királyi solymárok lakták. Az 1260 táján Dumuzlo-nak nevezett falu már a középkorban nevezetes volt szőlőműveléséről és borairól. Borai közül a Domoszlói Muskotály és a HársIevelű a legismertebbek. A környezetében elterülő másfél ezer hektáros erdőség lehetőséget nyújt túrázásra, vadászatra. Az ötvenhektáros tó a horgászoknak, csónakázni vágyóknak kínál kedvező lehetőséget a kikapcsolódásra. A település legfontosabb látnivalói a római katolikus templom, a volt Greskovics-kúria és néhány parasztház a XIX. századból. A templom 1739-ben létesült és gótikus részleteket tartalmazó barokk stílusú. A kúria klasszicista stílusban épült a XIX. század elején. Az idelátogatót szép, virágos falu fogadja vendégszerető emberekkel. A falusi turizmusba való bekapcsolódás a huzamosabb tartózkodást is lehetővé teszi.

A 3-as számú főközlekedési úttól 1 km-re, a Keleti­Mátraalján Gyöngyöstől keletre található a közel 1300 lakosú község. A legközelebbi vasútállomás a Budapest-Miskolc vonalon Ludas. A népvándorlás idejéből ismerünk szórványleleteket. Neve az Ár­pádok alatt vált ismertté. Neve először pápai tized­jegyzékben szerepel. 1348-ban, mint Egyházas­ – Detket említik. A helységet történelme során több család is birtokolta. Lakossága földműveléssel foglalkozott. Már 1332-ben volt temploma és plé­bániája. A jelenlegi késő barokk műemlék temploma 1799-ból való. Titulusa „Szent György vértanú”. Az új paplakot Szvoboda Antal gyöngyösi kőműves építette 1855-ben. XVII. századi eredetű barokk építmény a Tarródy-Gasztonyi kastély, amelyet 1820-ban átalakítottak. 1719-ben készült a barokk stílusú Szentháromság szobor, amelyet a Tarródy család állíttatott.

Gyöngyöstől 7 km-re délnyugatra, a megye nyugati részén fekvő település nem egészen 1800 lakossal. Közúton jól megközelíthető Gyöngyös felől is és a 3-as útról Budapest felől is. Az M3-as autópálya elkészültével közlekedés-földrajzi helyzete még kedvezőbb lett.
A falu és környéke régészeti emlékekben gazdag. Kőkori, késő rézkori telepek. szarmata települések maradványai, hunkori edények is felszínre kerültek. Az Athkar alakkal egy 1325-ben írott forrásban találkozhatunk először. A falu történetében több családdal is találkozhatunk, akik birtokolták. Építészeti és kulturális emlékei között az 1860-ban épült temploma és a hagyományos népi építkezés jegyeit hordozó két lakóház emelhető ki. Az 1900-ban épült Győrffy – lakban jelenleg az óvoda működik, a Babits-kúriából pedig iskolát alakítottak ki. 14 kiskereskedelmi bolt és 4 vendéglátó egysége biztosítja az itt élők ellátását.

Atkár honlapja www.atkar.hu

A közel háromezer lelket számláló település a megye délnyugati részén, a jászság peremén fekszik, Gyöngyöstől 12 km-re. Gyöngyössel a néhány éve épített új út köti össze. A Budapest-Miskolc kettősvágányú vasútvonalon könnyen elérhető. A közelmúltban átadásra került M3-as javított a közlekedés-földrajzi helyzetén. Már a késő bronzkorban lakták a területet. Az írott források 1323-ban Adach névalakban említik. Kezdetben az Aba nemzet birtoka volt, később nagyon sok család birtokolta. A település lakói elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkoztak, a XIX. századtól kiegészítő foglalkozásként fuvarozást is vállaltak. Dinnyetermesztéséről és acélos gabonaféléiről volt híres, de a településen a legnagyobb munkáltató a vasút lett. 1742-ben épült temploma műemlék.
A településen több műemléknek nyilvánított lakóház található, ezek a XIX. századi népi építészetet jelképezik A településtől néhány km-re volt a kenyérvári major kéttornyú vadászkastélya, ám ma már csak a kastélypark díszfái láthatók.